Így délután 2 Thait..

,,Akkó b@szassuk"..-s jóízűt kortyolt rózsaszín italából kikandikáló kacskaringós szívószálán keresztül gondosan ügyelve arra, hogy a lime-karikába ékelt koktélcseresznye rá ne hulljon fáradt-levendula színű pólójára. (Áronnak is van, csak az övé fáradt eper színű)
Eskü nem szándékos volt, ez a legolcsóbb üdítő az internetkávézóban a vonatállomáson(310Ft)
De legalább finom..


















Na, szóval épp úton vagyunk Thaiföld felé. Mögöttünk egy 7-8órás hálókocsis esti vonatozás és 6óra tengéslengés a saigoni vasútállomáson. Előttünk még 8óra tengilengi, másfél óra repülés Bangkokig, ott 7óra tellebelle a reggeli buszig, majd 10óra buszozáskompozás és elvileg helyben is vagyunk.
Munkánk van, szállásunk még nem sok, de ha mi nem találjuk fel magunkat, akkor Áront átműttetem és beiratom balettiskolába, majd leforgatjuk a Thai Van Damme-os Tuk-tukon spárgázós reklámfilmet ,,szállásért búvároktatok" táblával a kezében.

(Ezt előbb nézd meg, ha még nem láttad a videó-->https://www.youtube.com/watch?v=M7FIvfx5J10 )
Nem mellesleg Áronnak már tapasztalata is van a beállásban, ugyanis.....

Egyszer volt, hol nem volt, az utolsó AngelDive-os merülésünk alkalmával egy tálca sörrel szálltunk vízre, amit a hazafeleúton a hajó tetején el is fogyasztottunk személyzetileg. Ezzel semmi gond sincs, de hát a napocska közben sütötte a kis fejünket. A kikötőbe érvén elkezdtünk kipakolni.. Áron kezében egy palack ,amit a hajóról(jobb láb) a partra(bal láb) próbál áthelyezni, de eközben e két stabil(hehe) pont az adott szituációban elkezdett távolodni egymástól. Na de mit kell ilyenkor csinálni? Hát krumplistésztát, mert azt szeretem, vagy valami csípőset, de semmiképp sem ottmaradni a kettő között és felhörrenni, hogy ,,EPIC SPLIT GHECCCÓÓÓ!!!!"